| Motocross story
Alig tették le a motorizáció alapjait a XIX. századvég nagy feltalálói és kerültek piacra a kétkerekű motoros járgányok első példányai, a játékos ember már is versenyezni akart vele.Még ebben a században megrendezték a világ első motorkerékpár versenyét és mind össze két évvel később Magyarországon is felbőgtek a versenymotorok. Egy csodálatos új sportág indult el világhódító útjára.
Ennek a modern technikai sportnak egyik később kialakult, fiatal szakága a motocross és annak ellenére, hogy fiatal, eredete mégis a legendák homályába vész. Mi azonban azt a verziót fogadjuk el, miszerint a kezdeteket az jelentette, hogy a háború előtti időkben az unatkozó angol katonák a laktanyákban motorokkal bravúroskodtak,minden féle akadályo- kon átmotoroztak, kipróbálva gödröket, dombokat, mitöbb még a lépcsőházat is. A kitünő szórakozást még izgalmasabbá tette a versengés és némi szabályalkotás után már kész is volt az új sportág: a motocross.A szigetországban hamarosan kialakult a versenyrendszere, mely eltejedt Európában, majd az egész világon.
1947-ben kiírásra kerül a Motocross des Nations, tiz évvel később az egyéni világbajnokság a fél litereseknél, 1962-ben a 250, ill. 75-ben a 125-ös géposztályban is. A motocross szabályai a kezdetek óta alig változtak.A pálya hossza általában 1500-2500 m. hosszú, min. 6 m. széles, teljesen zárt, önmagába visszatérő,természetes és mesterséges akadályokkal kiépített körpálya.Fontos eleme a rajtegyenes,mely min.85, max.125 m hosszú, beépített, 40 versenyző egysorból történő indítására alkalmas rajtgéppel. A közönségsiker nagyban függ a pálya területének jó kiválasztásától, a nyomvonal kijelölésétől, mert jó esetben a látványos, izgalmas küzdelmek az egész pályán jó láthatóak. A szabályoknak megfelelően a pálya vezetésének, akadályok,fordulók kialakításának a versenyzők biztonsága érdekében olyannak kell lennie,hogy az átlagsebesség az 55 km/ órát ne haladja meg. Két akadály (ugrató) között min. 30 m. távolságnak kell lenni, a cél előtti szakaszon már akadály nem lehet. Az a versenyző, aki a futam közban elhagyja, vagy levágja a pályát, kiesett a versenyből. Ugyan ez vonatkozik arra is, aki szándékosan akadályozza, feltartja versenyzőtársait. Az elsőként célba érkező versenyző a futam győztese, az őt követők befutási sorredjük szerint a helyezettek és ennek megfelelő helyezési pontot kapnak. A versenyek két futamosak és a helyezési pontok összesítése alapján hirdetnek versenyeredményt. Világszerte igen sok kategóriában bónyolítják le ezt a versenyágat (50, 65, 85, 125, 250, és 500 ) valamennyit csak szólóban, de világbajnokságot csak 125, 250 és 500- ban, ill. oldalkocsis géposztályban.
Miután a motocross -amellett hogy a bátorság és ügyesség sportja- igen veszélyes is. Gyakoriak a bukások, balesetek, ezért számos előírás szabályozza a versenymotor felszerelését, a versenyző öltözékét. A motor sárvédőinek hossza, a lábtartó szerkezeti kivitele, a kuplung és fékkar kialakítása, a rajtszámtábla elhelyezése ugyanúg szabályozott, mint a csizma, speciális nadrág és mez, bukósisak, szemüveg és kesztyű viselése.
A versenyző a verseny során nem részesülhet idegen segítségbe, szerelőjének, stábjának közreműködését csak az erre kijelölt pálya melletti külső depóban veheti igénybe. Magyarországon a bajnokságokban és díjversenyeken az 50, 65, 85,125, 250 ccm.- es gépek vesznek részt. ( a 250 ccm. géposztály un. open, itt indulnak megkülönböztetés nélkül az ennél nagyobb hengerürtartamú gépek is.) A hazai versenyrendszerben bárki részt vehet,aki MAMS ( Magyar Motorsport Szövetség ) versenyzői licencével rendelkezik. A versenyrendszer három lépcsőben zajlik, az élsport, utánpótlás sport és tömegsport szintjén. A II.osztályú bajnokság legjobbjainak kötelező a felkerülés az élcsoportba, a III.osztály számára nincs ilyen előírás. A gyerek kategóriákban már akár 5 éves kortól, a felnőtt géposztályokban 125 ?ben 14, a 250 ccm.-ben 15 éves kortól lehet indulni.Sportorvosi alkalmasság és szülői hozzájárulás természetesen szükséges.
Hazánkban napjainkban a motocross népszerűsége a legszebb időket idézi, 60 szakosztályban 420 licences versenyző űzi ezt a szép és igen költséges sportot.De igen hosszú és olykor válságos időszakokat is át kellett ehez a sportágnak vészelni. A magyarországi motocross kezdetét az egyes források más-más évszámhoz kötik. Kökényesi könyvében Sztankovics Sándor szakértő táblázata 58-ban hozza az első motocross bajnoki eredményeket, Rózsa György neves sportújságíró 1964-ben kiadott könyvében viszont 1957-es év motocross bajnokságának eredményeit ismerteti. Figyelmet érdemel azonban az az adat is, hogy 1955- ben terepgyorsasági versennyel bővült a magyar motorsport és ki is írták a négy fordulós bajnokságot, melynek lebónyolítása lényegében megegyezett az akkor már Európa- szerte ismert motocrossal. A szakág gyors fejlődését jellemzi, hogy cross versenyzőink már 1958-ban külföldön is rajthoz álltak. Az erősen Budapest bázisú motorsport vidéken is fejlődésnek indult, hiszen a motocross művelésére viszonylag köny- nyen lehetett pályát építeni. Már 1960-ban megtört a fővárosi hegemónia, hiszen Máté és Harangvölgyi mellett a vidék is bajnoki címeket szerzett a szabolcsi Nemes és a vásárhelyi Técsy Sándor személyében. Felejthetetlen nagy versenyzők tették népszerűvé a motocrosst a nézők, sportrajongók tízerei számára, de az évtized első felének izgalmas párhar- cát a sokszoros bajnok Máté Sándor és a trónkövetelő Técsy összecsapásai jelentették. Király kategóriában 1965- ben megtört a jég, melyről a 66-ban kiadott "MHS Bajnokok" című könyv igy ír: Az év nagy eredménye a hódmezővásárhelyi Técsy Sándor nevéhez fűződik,aki megtörte az 1958 óta veretlen bajnok Máté Sándor (Újpesti Dózsa) győzelmi sorozatát. Ezzel együtt mi sem bizonyitjajobban Máté sportemberi nagyságát mint az, hogy a következő két évben képes volt visszaszerezni az elvesztett koronát. De már Técsy mögött is felnőtt az új közönség kedvenc, az év 250-es bajnoka, az ajkai Simon Ferenc. A hihetetlen fizikummal és akaraterővel megáldott fiút az elsők között jelőlték a crossvilágbajnokságra. A lengyelországi bemutatkozáson nem volt szerencsé je géphiba miatt, Moszkvában rendezett VB. futamon 18.helyezett, a németországi Apoldában 17. lett és a Klagenfurtban tartott VB.futamban a 12. helyen fejezte be 1965-ben világbajnoki szereplését.
A következő évtized Simon és Mohácsi Jenő meghatározó szerepével folytatódott, majd jelentkeztek a későbbi bajnokok, egy- egy kivételes tehetség,mint pl. Kiss László, Czuni László, Nátó János, Závodni István.1976-ra azonban a sportág átélte első nagy válságát, megszünt az addig biztonságot nyújtó támogatási sruktúra,neves klubok szüntek meg és sok helyen szélnek eresztették a versenyzőket. A 70-es évek végére azonban feltünnek azok az új tehetségek,akik a következő évtized meghatározó szereplői lesznek, Németh Kornél, Borka János,Halász László, Gyurászik és a többiek. A sportág kiheverte a nehézségeket, cégek és vállalatok álltak a sportklubok mögé, jelentős támogatásokat biztosítva. A szakágnak első alkalommal áll az élére igazán hozzáértő sportember,az 77 és 78- évi 500-as motocross bajnok Kökényesi György személyében,aki nagy lendülettel építi a versenyrendszert és a válogatott csapatot. Szerencsés körülmény, hogy erre az időszakra esett egy jelentős interkontinentális versenysorozat megerősödése, a BBK, az un.Béke és Barátság Motocross Kupa,mely 7 ország részvételével bónyolódott. A számos világbajnokságot nyert CZ crossmotorok jelentős szerepet bíztosítottak a keleti tömb versenyzőinek a VB.- ken és sorozatban nyerték is a versenyeket. A VB.menők csúcsformában tartásához és egy erős második vonal kialakításához szükség volt egy olyan versenysorozatra, mely felért egy VB-találkozó szintjével. A háromszoros világbajnok Mojszejev ugyanúgy rajthoz állt itt, mint a bronzérmes Rangelov, ill. Khudjakov, vagy Kuntz. Volt tehát lehetőség a nemzetközi szintű felzárkózásra. Ehhez még hozzá vehetjük, hogy erre az időszakra esett a két legjobb magyar crossozó csúcsteljesítménye. Németh Kornél és Gyurászik László képes volt arra, hogy méltó ellenfelei legyenek a nemzetközi élvonal elején motorozó csehszlovák és szovjet versenyzőknek. Időközben kialakult a legfiatalabb korosztályból egy tehetséges utánpótlás gárda és 1982-ben kiírásra kerülhetett a 125-ös géposztály bajnoksága is.
Beköszöntött a magyar motocross sport egyik legsikeresebb korszaka. Az 1982-es BBK sorozaton Gyurászik megnyerte a német és szovjet, Németh Kornél a romániai versenyt. Későbbi VB. szereplésüket ugyan nem kísérte különösebb szerencse, de a 84-es BBK.-ra keményen felkészült a csapat és lengyelországban fölényes kettős győzelmet arattak, majd további futamgyőzelmekkel, nehéz küzdelmek árán megnyeri a magyar gárda a 84- évi csapatversenyt és Németh Kornél diadalmaskodik egyéniben is. Sajnos, nemsokkal ezt követően a két kivételes crossbajnok visszavonul.Közben a 125-ös géposztályban az évek során egy csendes kitartó versenyző gyűjti a bajnoki babérokat, a vásárhelyi Horváth Pál, összesen hetet.
Az évtized végén ismét két meghatározó, kivételes tehetség tartja lázban a szurkolókat, Kamrás Károly és Balogi Zoltán. Melletük feltűnt újabb tehetséges gárda ellenére sajnos ismét mélypont következik a szakág történetében. Belső vitáktól, marakodásoktól hangosak a depók, soha nem tapassztalt gyűlölködés osztja meg a versenyzőket, szakvezetőket. A sajtó csak a szakág botrányairól ir és végül a 90- es évek elején bekövetkezik a szakadás. A távozó kemény mag az MMSz keretein belöl alakit szakágat és beindítja az ún. amatör versenyrendszert. Az időközben történt politikai rendszerváltás csak súlyosbítja a sport helyzetét, már azok a cégek is megszünnek, akik eddig némi hátteret jelenthettek a kluboknak. Igy nem maradt más lehetőség, minthogy a versenyzők maguk, ill. családjuk vállalja fel a versenyzés anyagi terheit. Mégis, furcsa módon egy néhány kivételes motocross ünnepnek örvendhet a hazai motorsport kedvelő publikum; a kaposvári Surján RT. jóvoltából zsinórban négy világbajnoki futamra is sor kerül Cserénfán. Ennek ellenére a szakágban a romló folyamat nem áll meg, egyre több versenyző követi a távozókat, a MAMS-ban vészesen lecsökken a bajnoki és díjversenyek száma. A konfliktus az egykor sikeres szakágvezető körül csúcsosodik ki, aki 1995 őszén lemond. A szakág romokban hever, eladósodva, mindössze 17 klubbal és alig 50 licences versenyzővel vág neki az 96-os szezonnak. Új szakágvezetőnek Czuczi Győzőt választják meg, aki 1960-tól maga is crossozott néhány évig, majd később a Szakági Bizottságban ténykedett és valamennyi hazai EB. és VB. futam technikai igazgatója volt. Az adósság állomány felszámolásával, stabil versenyrendszer kiépítésével és az utánpótlás bázis létrehozásával kezdi el a munkát és létre jön az, ami akkor a legfontosabb dolognak tünt: a szakágbelső békéje.
Ha lassan is, de a fejlödés megindult, egyre több klub vállalkozott versenyrendezésre, rendben folyt a bajnokság. De ebben az időben még egy veszteség érte a szakágat, itthon megszünt az új és a világban oly népszerű versenyforma, a supercross. Közben az élsportban ismét sikeres neveket ismerhetett meg a cross kedvelő közönség, többek között Grillmayer Gábor, Tóth Ádám, Soóky László, Iváfi Kornél, Hujber Péter mellett felragyogott egy új csillag: ifj. Németh Kornél neve. Ma élversenyzőink már szinte minden jelentős kontinentális versenyen rajthoz állnak, EB.-n, Európa Kupán és nincs olyan év, hogy a magyar csapat ne állna ott a Motocross des National rajtjánál. Németh Kornél pedig sikeresen járja kivételes útját, megszerezte hazánk számára az első motocross EB. érmet és VB. pontokat. Az utánpótlásra fordított figyelem is meghozta első eredményeit, az alig 10 főt számláló gárda néhány év alatt több mint 80 főre emelkedett és kiváló szakemberek, edzők tevé- kenysége igazán kivételes tehetségeket hozott felszinre. Soha sem szünetelt az a törekvés, hogy a motocross sport megosztottsága megszünjön, és újra együtt meneteljen a gárda. Sok sikertelen egyeztetés, tágyalás után, évek multán mégis eljött az idő, amikor a motocrossozók nagy családja egymásra talált. 2000.ápr. 30. -án létre jött az a verseny Kőszárhegyen, amely az egyesülést jelentette és azóta is békében és zavartalanul működik az amatör gárda versenyrendszere, a III.osztályú bajnokság. Ma már 60 egyesület, 24 versenypálya, több, mint 400 aktív versenyző bizonyítja a szakág életképességét és ad hitet ahoz,hogy eredményes jövő, számtalan jelentős siker előtt áll a magyar motocross sport...
Forrás:http://motocross.vasarhely.hu/tartalom.html
Képek:
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
